Beltéri és kültéri kemencék

A beltéri kemencéket fűtésre, kiegészítő fűtésre használjuk, de emellett emeljük vele a lakás hangulatát. A kemence befűtése után kb. egy óra múlva kezdi kiadni a meleget. Ha a ház falai, ablakai és födémei megfelelőek és helyesen tüzelünk benne, akkor a kemence egész nap egyenletesen melegít és a tűz kialvása után is egyenletesen sugározza a meleget.

Régen begyújtáshoz szalmát használtak, mely fűtőértéke nem túl magas, gyorsan ég és hirtelen ellobban. A másik fontos tüzelőanyag a kukorica szára volt, ennek erősebb a tüze, de nedvesen nehezen gyullad meg, sajnos ezek az olcsó fűtéshez használható anyagok napjainkban már -nagy mennyiségben- nem állnak rendelkezésre. A ma használatos fűtőanyagok közül egyedül a fa felel meg a kemence megfelelő felfűtéséhez, de jó fűtőértéke van a levágott és kévékbe kötött szőlővenyigének, valamint a rőzsének is. Jó fűtéskor a kemencében „megfordul” a láng az ilyen kemencében szépen megsül a kenyér, teteje magas és fel is hasad.

„Faluhelyen nem él meg a pék. Minden házban van kemence Ez nagyobb belül üres egyszerű építmény. Ebben tüzet raknak. Amikor forró a kemence, kihúzzák a parazsat s bevetik a kenyeret.”

Forrás: Molonyay Dezső: A Magyar Nép Művészete IV. kötet 1912


A kültéri kemencék mellé építhető szalonnasütő, grillező, bográcsoló melyeket az időjárás ellen érdemes tetővel befedni s ilyenkor a kemence kéményét a tetőn kívülre kell vezetni.